A verbális bántalmazás is bántalmazás – Így készítsd fel a gyermeked a csúfolódás kezelésére
Szeptember első hetei számos izgalmakat tartogatnak a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt. Az iskolai, óvodai környezetbe való visszaszokás konfliktusokat szülhet, melyek lehetnek verbális és fizikális jellegűek is. A csúfolódás kezeléséhez éppúgy szükség van önvédelmi ismeretekre, mint a hétköznapi konfliktusok kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.
Hierarchiaharc és behódoltatás
Amikor a gyerekek egy nagyobb közösségbe kerülnek, csakhamar azon kaphatják magukat, hogy egy hierarchia-harc közepén vannak. Ekkor a külső szemlélő számára is egyértelműen kirajzolódik, hogy kik a dominánsabbak, ki az, aki nem fog konfrontálódni és ki az, aki vezető pozícióba akar kerülni. A domináns és a konfrontációt kerülő gyerekek között éppúgy felütheti a fejét a csúfolódás, mint két olyan gyermek esetében, akik a csapat vezetőivé kívánnak válni.
A szóbeli agresszivitás célja az, hogy az egyik gyermek behódoltassa a másikat, könnyebben kerülnek célkeresztbe a visszahúzódó, csendes gyerekek. Rendkívül fontos azonban, hogy mind a szülők, mind pedig a pedagógusok komolyan foglalkozzanak ezzel a problémával, ugyanis a gyerekek a csúfolódások által olyan mély sebeket szerezhetnek, amelyek akár életük végéig is kísérthetik őket.
Lepereg, vagy bevésődik az emlékezetbe
Fontos azonban, hogy lássuk: ha erős önbizalma van a gyereknek, a csúfolódás és a piszkálás lepereg róla. Éppen ezért a legfontosabb feladatuk a szülőknek az, hogy megerősítsék a gyermek saját magába vetett hitét. Nem árt azonban néha a szituációk mögé is nézni, a csipkelődés mögött ugyanis gyakran rosszul sikerült viccelődések, nem pedig szándékos verbális bántalmazás áll.
Érdemes öt dologra odafigyelnie a gyermeknek, hogy jó eséllyel meg tudja előzni, illetve kezelni tudja a csúfolódásokat.
1. Mindig álljon határozottan, stabilan. Mutasson magabiztosságot szóban és fizikálisan is.
2. Ha a verbális bántalmazás lökdösődésbe megy át, tartsa magát stabilan, ha elesik, azonnal álljon fel!
3. Ha elveszik valamilyét, vegye vissza! Kommunikáljon szavakkal is, legyen határozott, hangos.
4. Állítsa fel a határokat, egyértelműsítse a testbeszédével és a szóhasználatával is, hogy vele ezt nem lehet megtenni!
5. Minden esetben mesélje el a szülőnek és a pedagógusnak is, mi történt vele, hogy ő is felfigyelhessen a hasonló helyzetekre, valamint időben be tudjon avatkozni!
+1. Fontos, hogy felhívjuk a gyermekünk figyelmét arra, hogy ha ő lát hasonló esetet, váljon védelmezővé, álljon ki amellett a társa mellett, akit bántanak és jelezze a környezetének a problémát.
Hierarchiaharc és behódoltatás
Amikor a gyerekek egy nagyobb közösségbe kerülnek, csakhamar azon kaphatják magukat, hogy egy hierarchia-harc közepén vannak. Ekkor a külső szemlélő számára is egyértelműen kirajzolódik, hogy kik a dominánsabbak, ki az, aki nem fog konfrontálódni és ki az, aki vezető pozícióba akar kerülni. A domináns és a konfrontációt kerülő gyerekek között éppúgy felütheti a fejét a csúfolódás, mint két olyan gyermek esetében, akik a csapat vezetőivé kívánnak válni.
A szóbeli agresszivitás célja az, hogy az egyik gyermek behódoltassa a másikat, könnyebben kerülnek célkeresztbe a visszahúzódó, csendes gyerekek. Rendkívül fontos azonban, hogy mind a szülők, mind pedig a pedagógusok komolyan foglalkozzanak ezzel a problémával, ugyanis a gyerekek a csúfolódások által olyan mély sebeket szerezhetnek, amelyek akár életük végéig is kísérthetik őket.
Lepereg, vagy bevésődik az emlékezetbe
Fontos azonban, hogy lássuk: ha erős önbizalma van a gyereknek, a csúfolódás és a piszkálás lepereg róla. Éppen ezért a legfontosabb feladatuk a szülőknek az, hogy megerősítsék a gyermek saját magába vetett hitét. Nem árt azonban néha a szituációk mögé is nézni, a csipkelődés mögött ugyanis gyakran rosszul sikerült viccelődések, nem pedig szándékos verbális bántalmazás áll.
Érdemes öt dologra odafigyelnie a gyermeknek, hogy jó eséllyel meg tudja előzni, illetve kezelni tudja a csúfolódásokat.
1. Mindig álljon határozottan, stabilan. Mutasson magabiztosságot szóban és fizikálisan is.
2. Ha a verbális bántalmazás lökdösődésbe megy át, tartsa magát stabilan, ha elesik, azonnal álljon fel!
3. Ha elveszik valamilyét, vegye vissza! Kommunikáljon szavakkal is, legyen határozott, hangos.
4. Állítsa fel a határokat, egyértelműsítse a testbeszédével és a szóhasználatával is, hogy vele ezt nem lehet megtenni!
5. Minden esetben mesélje el a szülőnek és a pedagógusnak is, mi történt vele, hogy ő is felfigyelhessen a hasonló helyzetekre, valamint időben be tudjon avatkozni!
+1. Fontos, hogy felhívjuk a gyermekünk figyelmét arra, hogy ha ő lát hasonló esetet, váljon védelmezővé, álljon ki amellett a társa mellett, akit bántanak és jelezze a környezetének a problémát.
- Megosztás:
- Játékos fejlesztés, életre szóló tudás – Így vezesd rá a gyermeked az önvédelem fontosságára
- A tábori konfliktusok egy részének megoldása a gyerek önbizalmának erősítésével kezdődik