OK A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.

Mi számít jogos önvédelemnek?

Jogszabályi háttér

Az alaptörvény V. cikkelye alapján mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

A Büntetőtörvénykönyv 21§-a értelmében jogos védelemnek számít minden olyan cselekmény, amely a saját, más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Amennyiben fennáll a jogos védelem megállapításának minden feltétele, a cselekmény nem büntetendő.



Ahhoz, hogy a jogos védelem tényállása fennálljon, számos körülménynek kell teljesülnie. Egyrészről – ahogyan a jogszabály is fogalmaz – támadásnak kell megvalósulnia, az önvédelemnek pedig egy erre adott reakciónak kell lennie ugyanabban az időpontban. Ha a reakció nem a támadással egy időben, vagy a támadást követően azonnal valósul meg, az önbíráskodás gyanúja merülhet fel. Szintén feltétel az is, hogy valamilyen közvetlen és valós fenyegetés hatására valósuljon meg, továbbá maga a támadás jogtalan legyen, azaz a törvény szerint büntetendő cselekmény valósuljon meg. Ugyanakkor fontos kiemelni azt is, hogy a jogos védelem szempontjából nem releváns az, hogy a támadó büntethető-e vagy sem, tehát így nem vizsgálja a bíróság sem azt, hogy esetleg tudatmódosító szerek hatása alatt állt-e a támadó, ahogyan azt sem, hogy kiskorúról, vagy mentálisan beteg emberről van-e szó.

Az önvédelem, és az arányosság elve

Ahogyan arra az előbbiekben felhívtuk a figyelmet, a jogos védelem a támadás idejében megvalósuló reakció, tehát térben és időben a támadáshoz kötött és addig tart, amíg a támadás okozta közvetlen fenyegetés, veszély megszűnik. Az úgynevezett arányosság elve alapján azonban az önvédelem nem lehet szükségtelenül intenzív, mértékének a támadás elhárításához kell igazodnia, vagyis azzal arányos erejűnek kell lennie. Abban az esetben, ha a jogos védelmi helyzetben védekező a támadás elhárításához szükséges mértéket azért lépi túl, mert ijedtségből vagy menthető felindultságból azt képtelen felismerni, nem büntethető. Továbbá nem büntethető az sem, ha a védekezés szükséges mértékét akkor lépi át valaki, ha őt éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, valamint, ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, továbbá, ha kertjébe fegyveresen hatolnak be.



Az onvedelemoktatas.hu által tartott önvédelmi képzéseken és intenzív tanfolyamokon, valamint a workshopokon az elméleti ismeretek átadása is kiemelt hangsúlyt kap. Mindemellett a résztvevők elsajátíthatják az önvédelmi alaptechnikákon túl az élet elleni, akár fegyveres támadások (pl. késes támadás) kivédését, a lefegyverzési technikákat is, melyek a szükségesség és az arányosság elvét szem előtt tartva valósulnak meg. Az önvédelmi technikákat számos küzdősportból merítették az instruktorok, így egyszerre ötvözi a, a karate, a judo, a  jujutsu, az aikido a birkózás és a boksz elemeit.

Az önvédelmi oktatások óra rendje IDE kattintva érhető el.
Képzéseink áráról ITT tájékozódhat.
Instruktorainkat ITT ismerheti meg.
Fel az oldal tetejére