Önvédelmi tudással megelőzhetők az orvosokat és ápolókat érő támadások

Világszerte egyre több erőszak éri az ápolókat és az orvosokat, a jelenséget pedig még jobban felerősítette a koronavírus-járvány – számolt be a hírről a Deutsche Welle, megjegyezve, Magyarországon nem kötelező jelenteni az ilyen eseteket, emiatt nagy a látencia. Hozzáteszik, az érintetteknek nincs is nagyon hova fordulniuk, és kevés olyan képzés van, amely kellően felkészítené az egészségügyben dolgozókat az agresszióra. 



A sajtóban rendszeresen felbukkannak olyan esetek, melyek egészségügyi dolgozókra támadó páciensekről vagy rokonokról számolnak be. Tavaly júniusban országos visszhangot váltott ki, hogy a Honvédkórházban az ügyeletes orvost egy késsel életveszélyesen megsebezte az egyik beteg. A sürgősségi ellátásban, a járóbeteg-ambulanciákon, a pszichiátrián, az addiktológián napi szinten történik erőszak, de a hivatalos statisztikák csak azt rögzítik, amikor rendőri intézkedésre is szükség van. 

2018-ban például 522 volt az egészségügyi dolgozók ellen elkövetett ismert bűncselekmények száma, de a valós szám akár ennek tízszerese is lehet. Egy kérdőíves felmérés szerint a járóbetegellátásban a verbális erőszak fordul elő gyakrabban, fizikai inzultus elsősorban a mentősöket éri. A szóbeli abúzusoknak csak valamivel több, mint 40 százalékát, a fizikaiaknak pedig csak a felét jelentik feletteseiknek – sok esetben nem is tudják, kihez forduljanak, vagy azt gondolják, hogy ez a munkájuk velejárója, például, ha demens vagy alkoholos befolyásoltság alatt lévő betegről van szó.



A felmérés eredményeiből kiderül az is, hogy az orvosokat ritkábban éri erőszak, mert a legtöbb időt a betegekkel az ápolók és a segédápolók töltik, de az érintettség azzal is összefügg, hogy ki milyen osztályon dolgozik. 

A szakértők szerint több komoly problémával kell szembenézni: a magyar egészségügyi intézményekben nincs jelentési kötelezettség, a legtöbb dolgozó a munka részeként fogadja el a betegektől elszenvedett erőszakot és olyan képzésekre lenne szükség, amelyek segítenek az erőszakos páciens felismerésében, a megfelelő módszerek elsajátításában, valamint tartalmaznák az erőszakmentes és az asszertív kommunikációs tréningek elemeit is.

Az Önvédelem Oktatás még tíz évvel ezelőtt alkotott meg egy MINŐSÍTETT ÖNVÉDELMI KÉPZÉSI PROGRAMOT kifejezetten a szociális területen dolgozók számára. A képzés során több szituációt is végig vesznek, a megelőzés, az elkerülés és a helyzetmegoldás gyakorlati fókuszával. Ezek egyaránt foglalkoznak egy esetleges dulakodás során alkalmazandó lefogási és rögzítési technikákkal, valamint a hozzátartozók megnyugtatásával is. 

Megtanítják számukra azt, hogyan tolják el maguktól a támadót, milyen akupresszúrás pontokra gyakorolt nyomással tudnak kiszabadulni egy esetleges szorításból. Fontos, hogy elsajátítsák azt is, hogyan tudják a saját testi épségüket védeni és azt is, hogy miként kerülhetnek ki a leggyorsabban a veszélyes helyzetből.



A legfontosabb, hogy az érintettek már a tényleges támadást megelőzően felismerjék a helyzetet és ki is tudjanak kerülni belőle, miközben segítséget kérnek a környezetüktől és valós időben jelentik az esetet a központ, vagy a rendőrség számára.

A program célja ezek mellett az is, hogy felhívja a figyelmét az egészségügyi dolgozóknak arra, hogy bár ők segítő munkakörben dolgoznak, nem sérthetetlenek, ösztönösen védekezniük kell és az nincs a munkaköri leírásukban, hogy atrocitást, bántalmazást kell elszenvedniük. Joguk van védekezni vagy kitérni a támadás elől. 

Az Önvédelem Oktatás instruktorai a mentők számára már tartottak ilyen képzéseket, a visszajelzéseik alapján a tanultakat éles helyzetben is sikerrel alkalmazták.